Ebben a részben a magyarországi személyi jövedelemadó alapvető szabályairól olvashat.
Magyarországon a magánszemélyek összes bevétele adóköteles, kivéve azt a bevételt, amely törvényi előírás alapján adómentes.
Belföldi (magyar) adóügyi illetőség:
A magyar előírások szerint belföldi illetőségű az a magánszemély, aki
Az előzőekben felsoroltak közé nem tartozó magánszemély akkor magyar illetőségű, ha
Ha mind a magyar, mind a külföldi állam egyaránt belföldi illetőségűnek tekinti a magánszemélyt a saját belső joga alapján, akkor az adott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni annak meghatározása érdekében, hogy a jövedelem megszerzésekor melyik államban rendelkezik belföldi illetőséggel, a jövedelem melyik államban adóztatható.
Magyarországon a határ menti ingázók, és a más tagállamból nyugdíjban részesülő személyek illetőségére nincsenek speciális szabályok.
Adóköteles jövedelmek
Az adóköteles jövedelmek két csoportba sorolhatók:
Az összevonás alá eső jövedelmek közé tartoznak
Külön adózó jövedelmeknek minősülnek a tőkejövedelmek, valamint az ingóságok és ingatlanok értékesítésből származó jövedelmek.
Adómentes jövedelmek
Az adómentes jövedelmeket a törvény tételesen felsorolja.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem adózási szabályai
E jövedelmek körébe tartozik a magánszemély részére a tevékenységhez kapcsolódóan kifizetett munkabér, jutalom, valamint a személyes közreműködésre, a vezetői és választott tisztségviselői tevékenységre tekintettel kifizetett jövedelem. A költségek nem vonhatók le a bevételből
Ezen jövedelmek után a magánszemélynek 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie.
A személyi jövedelemadót a munkáltató, kifizető levonja a jövedelemből és azt megfizeti az adóhatóság részére.
A nyugdíjak adózása
A magyar nyugdíjrendszer alapján folyósított nyugdíj és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint nyugdíjként meghatározott jövedelem Magyarországon adómentes jövedelemnek minősül.
Adóbevallás
A személyi jövedelemadó bevallása önbevalláson alapul. Kifizetőtől származó jövedelmek esetében az adóhatóság adóbevallási tervezetet készít a magánszemélyek részére, melynek felhasználásával a magánszemély elkészítheti az adóbevallását.
A bevallást a magánszemély önállóan is elkészítheti a ’SZJA nyomtatványon.
Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén a magánszemély adózó kétszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni.
A pótlékszámítást segíti a NAV honlapján elérhető kalkulátor:
https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok
A személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje az adóévet követő év május 20.
A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania az adóköteles bevételeit, így a munkaviszonyból származó jövedelmét is. A bevallási kötelezettségét a magánszemély teljesítheti az adóhatóság által a kifizetői adatszolgáltatás alapján elkészített adóbevallási tervezet kiegészítésével, módosításával, elfogadásával, vagy a magánszemély által elkészített ’SZJA bevallás benyújtásával.
A személyijövedelemadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A jogorvoslat nem értelmezett
Információk a személyi jövedelemadó bevallásról: https://www.nav.gov.hu/nav/szja/szja
https://en.nav.gov.hu/taxation/eSZJA
Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
NAV