Budapest 04. ker Bérleti jogviszony rendezése

A jogviszony-rendezési eljárás célja új bérleti szerződés megkötése a kérelmező által lakott lakásra. A bérleti jogviszony rendezésére az nyújthat be kérelmet, akinek:

Kulcsszavak: önkormányzati lakás, bérleti jogviszony, rendezés, bérleti szerződés, részletfizetés, tartozás

Bérlő, vagy az általa meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője.

Kérelem benyújtása, a szükséges mellékletek csatolása.

A lakásbérleti jogviszony a bérleti szerződésben foglalt határidő lejártával, a szerződés szabályszerű felmondásával valamint a bérlő halálával – amennyiben nincs jogviszonyfolytatásra jogosult személy – megszűnik. A bérleti jogviszony megszűnésével a lakásban tartózkodó személy jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és köteles a bérleményt az együtt lakó személyekkel együtt elhagyni, ingóságaitól kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére átadni. Ennek elmulasztása esetén a bérbeadó a lakás kiürítésére irányuló bírósági eljárást kezdeményez.

A döntés meghozatalára testületi szerv (Népjóléti és Lakásügyi Bizottság) jogosult, ezért a kérelmet legkésőbb a testületnek a kérelem benyújtását követő második rendes ülésére elő kell terjeszteni.

Bérleti jogviszony rendezése

Kérelmező és vele együtt lakó személyek jövedelemigazolásai.

Lakbér és közüzemi szolgáltatók igazolásai arra vonatkozóan, hogy tartanak-e nyilván hátralékot a bérleményre vagy sem.

Egyéb méltányolható körülmény igazolása (pl.: orvosi igazolás, támogató levelek stb.).

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testület Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága

Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság

Valamennyi esetben az új bérleti szerződés megkötését – méltányosság alapján – a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság engedélyezheti. Az új bérleti szerződés a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintettel a szociális helyzet alapján illetve a nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadás szabályai szerint köthető meg.

Szociális helyzet alapján történő bérbe adás feltételei:

Önkormányzati bérlakást szociális helyzet alapján csak akkor lehet bérbe adni, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 250 %-át (jelenleg ez 71.250,- Ft). A jövedelem számításánál csak a kérelmezőt és a vele együtt lakó személyeket lehet figyelembe venni.

A bérbe adás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmezőnek vagy a vele együtt lakó személyeknek nem áll fenn valamely lakásra nézve tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, használati joga vagy bérleti joga.

Ha a kérelmező rendelkezik önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonnyal, csak akkor kaphat szociális helyzet alapján bérbe adott lakást, ha a bérleti jogviszony létesítésével egyidejűleg a másik lakást minden térítési igény nélkül visszaadja az Önkormányzat részére. (Ez a rendelkezés az együtt lakó személyekre is vonatkozik.) E rendelkezéstől a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság jogszabályban rögzített esetekben eltekinthet.

További feltétel, hogy a kérelmező és a vele együtt lakó személyek együttesen nem rendelkeznek a nyugdíjminimum 75-szörösét meghaladó értékű vagyonnal (jelenleg ez 2.137.500,- Ft). Ettől a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság eltérhet különösen abban az esetben, ha a vagyontárgy a tulajdonos foglalkozása gyakorlásához szükséges vagy a tulajdonlás más méltányolható körülményei miatt indokolt.

A szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbiakban meghatározott nagyságú lakás adható bérbe:

   a)        1 személy esetében 1 lakószoba, de legfeljebb 40 m2,

   b)        2 személy esetében 1 + 1/2 lakószoba, de legfeljebb 45 m2,

   c)         3 és 4 személy esetében 2 lakószoba, de legfeljebb 60 m2,

   d)        5 és 6 személy esetében 2 + 1/2 lakószoba, de legfeljebb 75 m2,

   e)        7 vagy több személy esetében 3 lakószoba, de legfeljebb 90 m2.

 

A Népjóléti és Lakásügyi Bizottság – a leendő bérlő vagy a vele együtt lakó személyek egészségi állapotára, fogyatékosságára vagy más méltányolható körülményeire, illetve az adott lakás sajátos adottságaira figyelemmel – legfeljebb 1 lakószobával és 15 m2-rel megemelheti.

Nem a szociális helyzet alapján történő bérbe adás feltételei:

Önkormányzati lakás nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadására akkor kerülhet sor, ha a bérlő a lakás fenntartásához szükséges megfelelő jövedelemmel rendelkezik. Megfelelő jövedelemnek minősül, ha a lakás bérleti díj nem haladja meg a bérlő háztartása összjövedelmének 15 %-át.

A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a leendő bérlő a bérbeadó részére megfizessen három havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot. A későbbiekben a bérleti szerződés meghosszabbítása esetén – amennyiben a bérleti díj időközben emelésre került – a bérlő köteles az óvadék összegét ennek megfelelően kiegészíteni. Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni. A bérbeadó az óvadék összegéből levonhatja a bérlővel szemben a bérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló követeléseit, az ezt meghaladó összeget a bérlő részére az elszámolást követő 30 napon belül vissza kell fizetni. Az óvadék összege után a bérbeadó nem fizet kamatot.

A) Bérleti jogviszony rendezése a bérleti szerződés felmondását követően

Az, akinek az általa életvitelszerűen lakott lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya lakbér vagy külön szolgáltatások díja tartozás miatt felmondásra került, és tartozásait a lakás kiürítésére irányuló bírósági eljárás jogerős befejezéséig maradéktalanul kiegyenlíti, azzal a bérbeadó – egyéb szerződésszegő magatartás hiányában – a lakásra legfeljebb hat hónapos időtartamra szóló bérleti szerződést köthet.

A Népjóléti és Lakásügyi Bizottság a bérleti szerződés felmondását követően három hónapos időtartamra bérbe adhatja a lakást annak is, aki a lakbér vagy külön szolgáltatások díja tartozásai és járulékai megfizetésére legfeljebb 24 havi részletfizetési megállapodást köt. A bérleti szerződésben és a részletfizetési megállapodásokban vállalt kötelezettségek teljesítése esetén a bérleti szerződés a polgármester döntése alapján újabb három hónapos időtartamokkal meghosszabbítható a tartozások teljes kiegyenlítéséig. Ebben az esetben a bérleti jogviszony rendezése érdekében a kérelmező által lakottnál kisebb alapterületű illetve alacsonyabb komfortfokozatú lakás is bérbe adható.

Akinek az általa életvitelszerűen lakott lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya lakbér vagy külön szolgáltatások díja tartozás miatt felmondásra került, és a lakás kiürítésére irányuló bírósági eljárás jogerős befejezéséig lakáscserére irányuló előszerződés benyújtásával a bérbeadó felé valószínűsíti, hogy a lakáscsere révén tartozásait maradéktalanul kiegyenlíti, azzal legfeljebb három hónapos időtartamra szóló bérleti szerződés megkötése engedélyezhető. A lakáscserére irányuló előszerződéssel együtt a feleknek a bérbeadó felé be kell mutatniuk a lakáscsere szerződéshez csatolandó valamennyi mellékletet, továbbá a tartozások összegét fedező letéti igazolást.

 

B) Bérleti jogviszony rendezése a bérleti szerződés lejártát követően

A bérleti jogviszony időtartamának lejártakor a bérleti jogviszony időtartamának további egy évvel történő meghosszabbításáról a polgármester dönt, amennyiben a bérlő a bérlet teljes időtartama alatt a jogszabályban és a szerződésben előírt valamennyi kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, és a hosszabbítás iránti kérelmet időben (a lejárat előtt legalább 30 nappal) benyújtotta. A polgármester a határnapot követően, de legfeljebb a bérleti szerződés lejártát követő 30. napig indokolt esetben engedélyezheti a bérleti jogviszony időtartamának – legfeljebb három hónappal történő – meghosszabbítását.

Amennyiben a bérlő nem felel meg a fentiekben meghatározott feltételeknek, úgy a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbításáról, vagy új bérleti szerződés megkötésének engedélyezéséről – méltányosság alapján – a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság jogosult dönteni. Ebben az esetben a bérleti jogviszony időtartama legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg és a Bizottság a hosszabbítást feltételekhez kötheti vagy szerződést bontó feltételt határozhat meg.

A bérbeadó a bérleti szerződés lejártát követő 60 napos jogvesztő határidőn belül jogosult a lakás kiürítésére irányuló bírósági nemperes eljárást kezdeményezni.

C) Bérleti jogviszony rendezése a bérlő halálát követően

A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosultak: az eltartó, valamint a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke és szülője. Jogviszonyfolytatás esetén a bérleti szerződés nem szűnik meg, abban a törvény erejénél fogva alanyváltozás következik be, így jogviszony-rendezési eljárásra nincs szükség. (A jogviszony-folytatási kérelmet külön nyomtatványon lehet benyújtani.)

A lakásbérleti jogot az eltartó akkor folytathatja, ha

a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és

b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá

c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

  Az elhunyt bérlő hozzátartozói (a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője) akkor folytathatják a bérleti jogviszonyt – a megjelölt sorrend szerint –, ha őket a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.

A Népjóléti és Lakásügyi Bizottság a lakás bérlőjének halálát követően a kérelmező és együtt lakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzete alapján engedélyezheti bérleti szerződés megkötését az általa lakott lakásra, azon jogcím nélküli lakáshasználó részére, aki a bérlővel annak halálakor és az azt megelőző három évben jogszerűen befogadott személyként folyamatosan és életvitelszerűen együtt lakott.

A háztartás tagjainak jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként figyelembe venni, akire ezt folyósítják.

Az eljárás során a jövedelem meghatározásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti fogalmat kell alkalmazni.

A kérelem elbírálásakor a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzetének megállapítására és igazolására a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről

Budapest 04. ker. Település