MISKOLC – Családvédelmi koordinációs feladatok

A jegyző a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként, a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével kapcsolatos feladatot lát el.

Kulcsszavak: MISKOLC – Családvédelmi koordinációs feladatok

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényben meghatározott, a megelőzéshez kapcsolódó feladatot ellátó intézményeknek és személyeknek jelzési kötelezettségük van.

A jogszabályban meghatározott intézményeken túl más is tehet jelzést, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli.

A bántalmazott jelzés hiányában is kérheti személyes meghallgatását.

Az eljárás írásban vagy szóban előterjesztett kérelemre, illetve bejelentésre hivatalból indul.

A jegyző a családvédelmi koordinációs szervként hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot ellátó intézmények és személyek jelzésére vagy a bántalmazott bejelentésére intézkedik. A jegyző a bántalmazottat kérelmére személyesen meghallgatja. Ebben az esetben a bántalmazó meghallgatására is sor kerül azzal, hogy a bántalmazott kérelmére a bántalmazót és a bántalmazottat külön-külön kell meghallgatni. A bántalmazott és a bántalmazó meghallgatását és tájékoztatását követően az eljárásáról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget.

A hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot ellátó szervek jelzésének fogadását követően – figyelemmel a hozzátartozók közötti erőszak kiemelkedő súlyára – a bántalmazottat és a bántalmazót személyes meghallgatása érdekében történő megjelenésre hívhatja fel a jegyző. A bántalmazó és a bántalmazott köteles a jegyző felhívásában megjelölt helyen és időpontban megjelenni.

A családvédelmi koordinációért felelős szervre irányadó ügyintézési határidő:

- A jelzés beérkezését követően haladéktalanul.

- Az eljárásáról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget.

 

A bántalmazóra és a bántalmazottra vonatkozó személyes adatokat

- a hozzátartozók közötti erőszak miatt kezdeményezett eljárás megindításáig,

- ha nem kerül sor eljárás megindítására, legfeljebb három hónapig kezelheti.

 

A bántalmazóra és a bántalmazottra irányadó határidő:

- Kötelesek a családvédelmi koordinációért felelős szerv felhívásában megjelölt helyen és időpontban megjelenni.

A bejelentést az e-Papír szolgáltatás igénybevételével lehet benyújtani ügyfélkapun keresztül. Kérjük először a Címzettnél Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát szíveskedjen kiválasztani.

Témacsoportnál Egyéb, Ügytípusnál Egyéb kategóriát kérjük kiválasztani.

Az eljárás illetékmentes.

Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője

 

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Lakosságszolgálati Főosztály

Hatósági Osztály

3525 Miskolc, Városház tér 8.

Telefon: (+36) 46/512-800, (+36) 46/512-700

Hivatalai kapu rövid neve: MMJVONK

KRID azonosító: 352554780

A családvédelmi koordinációs feladatok nem minősülnek hatósági ügynek, így az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései arra nem alkalmazhatóak.

A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatást ad a bántalmazottnak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, valamint arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának, továbbá a hamis vád következményeiről. A bántalmazott kérelmére a családvédelmi koordinációért felelős szerv gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon.

A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatást ad a bántalmazónak a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről.

A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatja a bántalmazottat és a bántalmazót az igénybe vehető terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint segítséget ad.

Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. Bántalmazott az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják. Bántalmazó az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja.

Gyermeknek kell tekinteni a 0-18 év közötti kiskorút. Hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt élettársat, a bejegyzett élettársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat.

Személyes meghallgatáskor szükséges okmányok:

- érvényes személyazonosításra alkalmas fényképes okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély)

- lakcímet igazoló hatósági igazolvány

 

Bejelentésnek tartalmaznia kell:

- bejelentő nevét, értesítési címét

- a bántalmazó magatartást megvalósító személy és a bántalmazott személy ismert személyi adatait

- a bántalmazó magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását

- e-papír

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazandó távolságtartásról

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

Miskolc Település