Regisztrált partnerkapcsolat (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása)

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás tehát az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását könnyíti meg.

Kulcsszavak: élettárs, élettársi kapcsolat, közjegyző, Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása

A Polgári Törvénykönyv szerint élettársi kapcsolat két olyan személy között jöhet létre, akik házasságkötés nélkül élnek közös háztartásban, illetve érzelmi és gazdasági közösségben. Az élettársi kapcsolat egyidejűleg csak egy személlyel állhat fenn, fennállásának feltétele, hogy egyik élettársnak sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata. Az élettársi kapcsolat nem állhat fenn egyenesági rokonok vagy testvérek között.

 

Két, nem cselekvőképtelen nagykorú személy közjegyző előtt közösen nyilatkozhat élettársi kapcsolatuk fennállásáról és kérelmezheti élettársi kapcsolatuk élettársi nyilvántartásba történő felvételét.

 

A nyilatkozatok felvételét követően, a közjegyző bejegyzi azokat az élettársi nyilvántartásba.

 

Ha az élettársi kapcsolat később megszakad, elég az egyik félnek nyilatkoznia erről a közjegyző előtt, aki egyoldalú kérelem alapján is intézkedik azon nyilatkozat élettársi nyilvántartásba való bejegyzése iránt, miszerint a kapcsolat nem áll fenn.

 

Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot a közjegyző előtt csak személyesen lehet tenni.

 

Az élettársi nyilvántartás tehát megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának a bizonyítását. E célból tartalmazza két, nem cselekvőképtelen nagykorú személy közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatát, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. Továbbá a nyilvántartás tartalmazza legalább az egyik fél azon nyilatkozatát, ami szerint már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel.

Az élettársi nyilvántartásba való bejegyzés az élettársi kapcsolat fennállásának nem feltétele, annak bizonyítását viszont könnyebbé teszi. Ha az élettársak nem kérik az élettársi nyilvántartásba való bejegyzést, akkor lehetőségük van arra, hogy élettársi kapcsolatuk fennállását más módon bizonyítsák.

A nyilatkozók személyazonosító okmánya (személyi igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél) és lakcímkártyája.

7500 Ft munkadíj, valamint 7500 Ft költségátalány

Közjegyző. Ha közösen kívánnak kérelmet benyújtani, akkor bármelyikük lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyző eljárhat.

Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Az élettársi kapcsolat tényhelyzet, a jogalkotó a tényleges viszony fennállásához és nem egy hatóság előtt létrejött kapcsolathoz fűz jogkövetkezményeket.

Az élettársi kapcsolat szabályozása tekintetében a Polgári Törvénykönyv Kötelmi jogi és Családjogi Könyve is tartalmaz normákat.

Az élettársi kapcsolat vagyonjogi következményei az alábbiak:

A törvény az élettársak közötti vagyonjogi rendszerként a közszerzeményi rendszert írja elő, vagyis a felek – a házastársaktól eltérően – együttélésük alatt önálló vagyonszerzők, így életközösségük megszűnésekor érvényesíthetnek egymással szemben kölcsönösen igényt a vagyonszaporulatra.

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat vagy a közös lakás használatát – a törvénytől eltérően – az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik.

 

Az élettársi viszonyhoz abban az esetben fűződhetnek családjogi hatások, ha a kapcsolat legalább egy évig fennállt és az élettársaknak közös gyermeke született.

Ilyen családjogi jogkövetkezmények a következők:

lakáshasználatra való jogosultság: a lakáshasználatra való jogosultság szempontjából elsődleges a kiskorú gyermek érdeke. A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt. Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme (pl. kizárólagos tulajdonjoga, kizárólagos haszonélvezeti joga) alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt. A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jogot ez a volt élettárs gyakorolja, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható. A bíróság az osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja. A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

 

Az ügyleírás készítésének időpontja: 2020. 05. 27.

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

CIKFO