Felnőttképzésre vonatkozó szabályok

Felnőttoktatás az a képzés, ahol a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban vesz részt, iskolarendszeren kívüli képzés.

Kulcsszavak: oktatás, felsőoktatás, diák, hallgató, jogviszony, közoktatás, felvételi, FELVI, emelt, szint, közép, felnőtt, szakképzés, szakma

Felnőttoktatás az a képzés, ahol a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban vesz részt, iskolarendszeren kívüli képzés.

A képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel. A felnőttképzésben olyan személy vehet részt, aki tankötelezettségét teljesítette, de tanköteles személy tankötelezettsége teljesítése mellett is bekapcsolódhat a felnőttképzésbe.

A jelentkezés módja attól függ, hogy milyen képzésről beszélünk. Pl. felsőfokú szakképzésre felsőoktatási felvételi jelentkezés (FELVI) keretében lehet.

Képzéstől függ a jelentkezés során benyújtandó dokumentumok listája.

A fizetés mértéke a választott képzéstől függ.

Oktatási Hivatal

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Felnőttképzést nagyon sokféle típusú szervezet nyújthat: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, a nemzeti köznevelésről szóló állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények is. A képzések rendkívül sokrétűek lehetnek, így:

A felnőttképzési törvény azonban nem szabályoz számos olyan képzést, amelyet jellemzően felnőttkorúak vesznek igénybe. Ilyen képzések többek között a hivatásos szolgálati jogviszonnyal (katonai, rendőri stb.) kapcsolatos képzések, a közszolgálati tisztviselők bizonyos képzései, egészségügyi ágazati szakmai képzések, valamint a pedagógusok továbbképzései.

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

248/2012. (VIII. 31.) Kormányrendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 

393/2013. (XI.12.) Kormányrendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről

58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól

59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról

14/2014. (III. 31.) NGM rendelet a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól

16/2014. (IV. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról
 

Félév: a szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló, 5 hónapos oktatásszervezési időszak.

Felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott felsőoktatási szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A felsőoktatási szakképzéseket a felsőoktatási intézmények 2013. szeptemberben indították először.

Felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Felsőoktatási intézmények: az állam által elismert, állami vagy nem állami fenntartású egyetemek és főiskolák. A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a doktori, illetve mesterképzés folytatása és az ezekhez kapcsolódó oklevelek kiadása. Az egyetem, illetve a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit kizárólag az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, a nemzeti felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmény használhatja.

Hallgatói azonosító szám: a hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, amennyiben nem rendelkezik tanulói azonosítóval, tizenegy jegyű hallgatói azonosító számot adnak, amiről az intézmény – kérelemre, annak benyújtásától számított tizenöt napon belül – a hallgató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével – igazolást állít ki. Annak, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik, a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal.

Hallgatói jogviszony: a felsőoktatási intézmény és a hallgató között a tanulmányok folytatása alatt fennálló jogviszony, mely a beiratkozással jön létre. Tartalmát a hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján és a másik intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – az intézmény egyoldalú döntésével szűnhet meg.

Hallgatói jogviszony szüneteltetése (halasztás): ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szüneteltetésre – ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat ettől eltérően nem rendelkezik – csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket – beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét – a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni, valamint ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

Képzési idő: a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, a felsőfokú végzettség, illetőleg felső-oktatási szakképzettség megszerzéséhez szükséges időtartam. A tényleges tanulmányi idő ennél hosszabb vagy rövidebb is lehet.

Nemzeti felsőoktatási törvény: a felsőoktatás legmagasabb szintű ágazati jogszabálya, amely a felsőoktatásban részt vevők jogait és kötelezettségeit, valamint a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatással kapcsolatos állami és egyéb szervezetek feladatait, hatáskörét tartalmazza. 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási törvény van hatályban.

Távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.

Általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés

Egyéb képzés: a harminc óra képzési időt nem meghaladó időtartamú bármely képzés, vagy olyan, harminc óra képzési időt meghaladó időtartamú képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához

Előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;

Felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette (16. életévét betöltötte)

TMCS