Ingatlan értékesítésből származó jövedelem adózása

Általában véve az ingatlan eladása esetén keletkező jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni, kivéve, ha az adómentes.

Kulcsszavak: személyi jövedelemadó ingatlan eladása lakás eladása adóbevallás adófizetés

Az ingatlan eladásából származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül. Ingatlannak minősül a termőföld, a telek, a lakás, és az ingatlan eladására vonatkozó szabályok vonatkoznak a vagyoni értékű jog (például haszonélvezet, használat, földhasználat) értékesítésére is.

Ingatlan eladása esetén a jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni a költségeket, majd az így kiszámított összeget lehet csökkenteni annak figyelembe vételével, hogy az eladásra az ingatlan megszerzésétől számítva hány év elteltével kerül sor.

A jövedelem kiszámítása során nincs jelentősége, hogy a magánszemélynek az eladott ingatlanban volt-e a lakóhelye.

Bevételnek számít minden, amit a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez, ez leggyakrabban az adásvételi szerződésben szereplő eladási ár.

A bevételből levonható költségek a következők:

megszerzésre fordított összeg és ezzel összefüggő más kiadások,
értéknövelő beruházások (az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítások),
az átruházással kapcsolatos kiadások (például ügyvédi költség, hirdetési költség).

Ezek a költségek csak akkor számolhatók el, ha azokat a magánszemély igazolja (például számlával) és, ha korábban még nem számolta el (például bérbeadáskor).

A megszerzésre fordított összeg tipikusan az adásvételi szerződés szerinti érték. Ha a magánszemély az ingatlant ajándékba kapta, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték számít szerzési értéknek, ha pedig nem szabtak ki illetéket, akkor az átruházásból származó bevétel 75 százaléka. Ha örökölte az ingatlant, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett értéket kell szerzési értéknek tekinteni, ha pedig nem szabtak ki illetéket, akkor a hagyatéki leltárban feltüntetett érték minősül szerzési értéknek.

A bevételből a költségek levonásával kiszámított összeg attól függően csökkenthető, hogy mennyi ideig volt az ingatlan a magánszemély tulajdonában.

Az ingatlan 2021. évi eladása esetén a jövedelmet a következők szerint kell kiszámítani:

ha a szerzés éve 2021 és az eladás még ebben az évben megtörténik, akkor a jövedelem a számított összeg 100 %-a,
ha a szerzés éve 2020. és az eladás a szerzés évétől számított első évben történik, akkor a jövedelem a számított összeg 100 %-a,
ha a szerzés éve 2019. és az eladás a szerzés évétől számított második évben történik, akkor a jövedelem a számított összeg 90 %-a,
ha a szerzés éve 2018. és az eladás a szerzés évétől számított harmadik évben történik, akkor a jövedelem a számított összeg 60 %-a,
ha a szerzés éve 2017. és az eladás a szerzés évétől számított negyedik évben történik, akkor a jövedelem a számított összeg 30 %-a,
ha a szerzés éve 2016, vagy korábbi, és az eladás a szerzés évétől számított ötödik évben, vagy azt követően történik, akkor a jövedelem a számított összeg 0 %-a. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban vagy azt megelőzően szerzett ingatlan 2021. évi eladása esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

A jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A jövedelmet és annak adóját az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell megállapítani, és a bevallási határidőig kell megfizetni.

Adómentes jövedelmek

Bizonyos esetekben az ingatlan eladásából származó jövedelem részben vagy egészében adómentes. Ide tartozik például, ha a magánszemély termőföldet ad el

a törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőnek (egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek), aki vállalja, hogy azt legalább öt évig mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja, ilyenkor az eladás során keletkező jövedelem 200 000 forintot meg nem haladó része adómentes,
állattenyésztést folytató magánszemélynek, aki egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vállalja, hogy a földet legalább öt évig az állattartás takarmánytermelése céljából használja, vagy mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának, aki a termőföldet az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja. Ebben az esetben a jövedelem egésze adómentes.

Ha a földterület osztatlan közös tulajdonban van és azt a magánszemély valamely másik tulajdonostársnak adja el, akkor bevétele adómentes.

Adómentes az ingatlanértékesítés, ha az a házassági vagyonközösség megszüntetésekor a házastárs által történő megváltásával történik.

Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén a magánszemély adózó kétszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A pótlékszámítást segíti a NAV honlapján elérhető kalkulátor:

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/kalkulatorok

A személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje az adóévet követő év május 20.

Adóbevallás

A személyi jövedelemadó bevallást a magánszemélynek kell elkészíteni a ’SZJA nyomtatványon. A bevallási kötelezettség teljesíthető a NAV által a kifizetői adatszolgáltatás alapján összeállított adóbevallási tervezet kiegészítésével is.

Ha a magánszemély ingatlan értékesítése

adómentes,
nem keletkeztet jövedelmet (a költségek elérik, vagy meghaladják a bevételt, vagy az eladás a szerzést követő 5. évben vagy azután történt),

akkor nincs sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség.

A személyi jövedelemadó bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A jogorvoslat nem értelmezett.

Információk a személyi jövedelemadó bevallásról: https://www.nav.gov.hu/szja

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

NAV