Ingatlannal kapcsolatos engedélyek ügyintézése

Az ingatlannal kapcsolatos engedélyek közül a leggyakrabban előforduló eljárásokat ismertetjük: Építési engedély, bontási engedély, használatbavételi engedély.

Kulcsszavak: építési engedély, bontási engedély, használatbavételi engedély, ingatlan, építés

Az ingatlannal kapcsolatos engedélyek közül a leggyakrabban előforduló eljárásokat ismertetjük: Építési engedély, bontási engedély, használatbavételi engedély.

Ügyfél lehet az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.

Építési engedély: Az építési tevékenység végzésére, a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól.

Bontási engedély: Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,

b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,

c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Használatba vételi engedély esetén: Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt - hacsak jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.

Az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetését. Jogszabályban előírt esetekben igazolni kell, hogy

a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében az építési tevékenységet engedélyezésre javasolta, vagy

b) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlotta.

A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,

b) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell az építészeti-műszaki dokumentációt, valamint a benyújtással egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték befizetését.

A kérelemhez mellékelni lehet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

  1. papír alapon vezetett építési napló esetében
  2. a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

Az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.

Az építésügyi hatóságnál indított építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték

  1. új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
  2. új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén

A bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint.

Használatbavételi engedély esetén az alapilleték 5000 Ft.

Járásszékhely szerinti települési önkormányzat jegyzője

Járási hivatal

Nem kell építési engedély: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt esetekben illetve az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében.

Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység: a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint előzőekben foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

TMCS