Szenvedélybetegek tartós, illetve átmeneti elhelyezésére vonatkozó előírások

A szenvedélybetegsége miatt önmagáról gondoskodni nem képes, saját lakókörnyezetében már nem ellátható személy részére biztosít tartós elhelyezést a szenvedélybetegek otthona, szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye és a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona, illetve átmeneti jelleggel maximum két évre a szenvedélybetegek átmeneti otthona.

Kulcsszavak: szenvedélybeteg, átmeneti ellátás, szociális intézetbe beköltözés, szociális ellátás, támogatott lakhatás

Szenvedélybetegek otthonában azon személyek ápolását végzik, akik állapotukat stabilizáló, javító kezelésre szorulnak, nem képesek önálló életvitelre, de intézeti gyógykezelésre nem szorulnak.

Szenvedélybetegek lakóotthona olyan 8-12, kivételes esetben 14 fős rehabilitációs célú intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében az a 12. életévét betöltött személy látható el, aki nem szorul rendszeres gyógyintézeti kezelésre, és máshogyan nem oldható meg az utógondozása.

Szenvedélybetegek átmeneti otthona azoknak a szenvedélybetegeknek biztosít ellátást, akiknek ellátása családjukban vagy lakókörnyezetükben nem megoldott. Az átmeneti otthonban egy évig tartózkodhat a szenvedélybeteg, mely egy alkalommal egy évre meghosszabbítható.

A támogatott lakhatás a szenvedélybetegek részére biztosított olyan, nem intézményes ellátási forma, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosít lakhatási és szociális szolgáltatást maximum 12 fő elhelyezésére szolgáló lakásban, házban vagy intézményi férőhelykiváltás esetén legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében. A lakhatás mellett segíti a társadalmi életben való részvételt és az önállóság fenntartását, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, mint pl. étkeztetés, gondozás, készségfejlesztés, gyógypedagógiai segítségnyújtás, szállítás.

Az ellátás igénybevételét írásban vagy szóban kell kérelmeznie az igénylőnek, vagy ha gondnokság alatt áll, a törvényes képviselőjének.

Az intézményvezető a döntésről értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén írásban történik az értesítés, jogorvoslat biztosított.

Az igénybevétel megkezdése előtt a szolgáltató megállapodást köt az igénylővel. A megállapodás tartalmazza az 

A bentlakásos intézmények igénybevétele önkéntes.

(A becsatolandó dokumentumok elérhetőek a a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú mellékletében).

Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, amit az ellátott vagy a tartására kötelezett személy köteles megfizetni. Összege a tartós elhelyezést nyújtó intézményben nem haladhatja meg  az ellátott havi jövedelme 80%-át, az átmeneti intézményben a 60%-át. Egyszeri belépési hozzájárulást is kérhet az intézmény. Az ellátott pénzvagyona, illetve ingatlanvagyona is figyelembe vehető a térítési díj megállapításakor. Ingatlanvagyona jelzáloggal terhelhető.

Állami, önkormányzati fenntartású, egyházi fenntartású vagy egyéb, nem állami fenntartású intézmény vezetője.

Az intézményvezető elutasító döntése ellen a fenntartóhoz lehet fordulni. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

EMMI SZOCSZOLG